Túlélheti-e a liberális demokrácia a középosztály hanyatlását?
Az amerikai filozófus, politikai közgazdász, író és gondolkodó 1992-ben jelentette meg nagy sikert hozó könyvét, amelynek a Történelem vége és az utolsó ember címet adta. Műve a szakmában világhírűvé tette a professzort, akinek egy hosszú írása jelent meg az amerikai kiadású Foreign Affairs magazin 2012 januári kiadásában. Az író stílusosan a Történelem jövője (The Future of History) címet adta művének. Ezt a cikket ismertetném most olvasóinkkal főbb vonalaiban, közvetítve a filozófus aktuális gondolatait.
Az írás elején a szerző ismerteti legfőbb aggodalmát, mely szerint a stagnáló bérek és a növekvő társadalmi különbségek fenyegetést jelentenek a liberális demokráciák stabilitására, és akár alá is áshatják a mai értelemben vett, nyugati értékrendű demokratikus berendezkedést. Ennek elkerülése érdekében szükség lenne egy társadalmilag elfogadott új ideológiára, amely reális utat kínál egy egészséges középosztály számára, és megerősítené a demokráciát a társadalomban.
“Valami furcsa dolog zajlik a világban manapság”- csodálkozik rá arra a gazdasági-társadalmi felbolydulásra, amely viharként ostromolja társadalmaink alapjait. Nézete szerint a 2008-ban kezdődött globális pénzügyi krízis és az euró válsága, annak a könnyű szabályzókkal bevezetett pénzügyi kapitalizmusnak az eredménye, amely három évtizede uralja a nyugati világ vezetőinek gondolkodását. Ennek ellenére mégsem tudtak megerősödni a baloldali mozgalmak (melyek szerinte egyenesen “vérszegények”) sem az Egyesült Államokban, sem Európában, ellenben a jobboldali populista erőkkel, amelyek mindenhol előretörtek. Amerikai lévén hazai példát említ: az Egyesült Államokban a Tea Party Mozgalom erősödött meg, amelynek egyik legfőbb célja egy erős állami szabályozás bevezetése, amely megvédheti az állampolgárokat a pénzügyi spekulánsoktól.
Nem újdonság ez nekünk magyaroknak, hiszen az állami szabályozás erősödése jellemzi egész Európát is, amelyhez képest az európai értelemben vett liberális, baloldali és zöldpártok makacsul ragaszkodnak ahhoz a pénzügyileg liberális társadalmi modellhez, amely a pénzügyi válsághoz vezetett, a központosító politikában pedig a diktatúra előszelét vélik felfedezni (nem is kell annyira messze mennünk Budapestről ehhez, hogy ezt észrevegyük).
Mi lehet az oka a baloldal gyengeségének egy olyan társadalmi környezetben, amelyben szükségszerű lenne megerősödésük? Az író ennek okait a következőkben véli felfedezni: a pénzügyi szabályozásban a már említett liberális elvek érvényesültek, amellyel szemben a baloldal ragaszkodott a régivágású szociáldemokráciák elfogadhatatlan formájához. Nyilvánvaló módon egy progresszív baloldali ideológia hiánya az egyik oka ennek. Erre mielőbb szükség lenne a professzor szerint, hiszen a globális kapitalizmus jelenlegi formája erodálja a középosztály szociális bázisát, amelyen a liberális demokráciák nyugodnak.
Török Tamás
politológus
