A Wikileaks dokumentumok kiszivárogtatása során számos magyar vonatkozású dokumentum is nyilvánosságra került, amelyet elviekben az amerikai nagykövetség belső használatra készített az amerikai kormány számára. A hírhedt kiszivárogtatás a Föld számos pontján okozott igen kellemetlen perceket politikusoknak, ebből mi magyarok sem tudtunk kimaradni, jó néhány magyar vonatkoztatású dokumentum került elő, amely egy kicsit árnyaltabb képet ad a magyar politika mémely, eddig kevéssé ismert hátteréből.
Aki kicsit is követi a magyar belpolitikát, annak nem sok újdonsággal szolgált a dokumentumok többsége, különösen a balliberális oldal kapcsán, ahol a párt belső politikai töredezettsége és a pártfegyelem nem annyira összetartó módon volt erős, mint a Fidesz-KDNP-ben. A szocialisták háza táján ismert volt eddig is a vezetők közötti viszálykodás, mint ahogy egy 2007-es jelentés is említést tett a Szekeres-Szili-Kiss-Gyurcsány közötti törésvonalakról.
Igazán érdekes információk a Fidesz-KDNP háza tájáról kerültek nyilvánosságra, hiszen sejteni lehetett, hogy ebben a nagyra nőtt pártban is vannak érdekellenétek a vezetők között, de amennyiben hinni lehet a nagyköveti jelentéseknek, akkor az érdekellentétek majdnem akkorák, mint a szocialista pártban. A párt eddig is magában tartotta a kritikákat, nehezen lehetett olyan pontos képet festeni a vezetés érdekellentéteiről, mint a szocialistáknl. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke 2007-ben egy személyes beszélgetés során állítólag az amerikai nagykövet asszony, April H. Foley tudomására hozta abbéli kételyét, hogy nem tesz jót a pártnak a vezetésben lévő alternatíva hiánya, kritikus megjegyzései miatt a nagykövet jogosan értelmezhette Pokorni szavaiból azt, hogy a politikus „ellenszenve nyilvánvaló volt Orbán Viktorral szemben”. Pokorni talán leginkább hangsúlyosabb megjegyzése szerint Orbán Viktor centralizálja a pártot, a politikai hatalmat magához ragadja, de a felelősség kérdését távol próbálja tartani magától. A dokumentumok nyilvánosságra kerülése után jöttek a szokásos magyarázkodások, mely szerint a nagykövet félreértette Pokornit, aki nem viseltetik ellenszenvvel Orbán iránt, bár a nagykövet a beszélgetésen jelen lévő Váczi János politikus (XII. kerületi fideszes alpolgármester) szerint is „iszonyúan felkészült” volt a magyar belpolitikából.
Kósa Lajos debreceni polgármester nyilvánosságra került kritikája („a politikusoknak tudniuk kell, hogy mikor lépjenek le”) 2006-ból nem lehet nagyon meglepő, hiszen a politikus nyilvánosan is bírálta Orbán Viktort („soha többé nem lesz miniszterelnök”-jósolta 2006-ban, tévesen), bár elmondása szerint nagyon jó barátságban vannak egymással. Minden, a párt belső viszonyait taglaló jelentésből egyértelműen kiderül a későbbi miniszterelnök megingathatatlan vezető szerepe és megkerülhetetlen fontossága.
Fajsúlyos kiszivárogtatás lehet az, amely során maga Orbán Viktor beszélt az európai uniós nagykövetnek 2006-ban a kampány során, mégpedig „ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok” („pay no attention to what I say to get elected”), amikor a vezetők aggódtak a kampány során belengetett populista ígéretek miatt. Érdemes szó szerint idézni a jelentést: "Annak ellenére, hogy Orbán hétvégén kijelentette, hogy -soha nem hazudtam a magyar embereknek-, diplomata kollégáink tisztán emlékeznek arra, hogy a kampányban az európai uniós nagykövetekkel való találkozás során azzal bíztatott, hogy -ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok- és megígérte, hogy radikális reformokat fog véghezvinni. Talán emlékezhetünk némely 2006-os fideszes kampányígéretre, amelyben péládul adócsökkentés, a sokat emlegetett 14. havi nyugdíj bevezetése, az energiaárak befagyasztása és négy év alatt félmillió új munkahely megteremtése szerepelt többek között (Hajrá Magyarország- A cselekvő Nemzet Programja-2006). Csak mellékszálként jegyzem meg itt azt az érdekességet, hogy 2006-ban még a szocialisták ígértek a kampányban a kisebb országgyűlést és új alkotmányt.
A jelenlegi miniszterelnök a vádakra azzal reagált, hogy a tettei és nem szavai alapján kérte a diplomatáktól leendő kormánya megítélését. A miniszterelnök politikai megítélését a társadalomban nem hiszem, hogy ez érdemben befolyásolná hosszabb távon, hiszen a szocialista ellenzék kése csorba, a támadás mögött nem lehetne nem észrevenni azt a szándékot, hogy Orbánra ráhúzzanak egy öszödi beszédet, amelyben bevallja, hogy hazudott. A nyilvánosság elé került beszéd több mint kínos, de a gazdasági válságot követő kilábalásban, az országot nyomasztó társadalmi-gazdasági bajok tengerében ennek a politikai súlya nem tud számottevő lenni. Ezek miatt túlzóak azok az állítások, hogy a miniszterelnököt a Wikileaks iratok fogják megbuktatni, ezeket hagyjuk meg a politikai bulvár szintjén inkább. Az amerikai jelentések szerint magabiztos és nyugodt politikus (a jelenlegi miniszterelnök), két évtizedes politikai rutinja miatt nem érdemes várni olyan dokumentum nyilvánosságra kerülésére, amely politikailag lenullázná, mint annak idején Gyurcsánnyal történt Balatonöszöd után.
Természetesen sok fontosabb, hazánk hosszabb távú biztonságát és gazdaságát befolyásoló dokumentum is létezik a nyilvánosságra került dokumentumokban, ilyen például a MOL pakettet felvásároló Szurgutnyeftyegáz összefonódása az orosz politika felső köreivel (az olajvállalat privatizációjában szerepet vállalt szocialista szereplőkről szóló nagyköveti jelentések egy másik bejegyzést is megérnének), a jegybank elnökének durva megnyilatkozása a deviza alapú hitelesekről, a magyar külpolitikai iránykeresés Lengyelország felé, a problémás szlovák-magyar viszony, de a sor hosszan folytatható lenne. Mindenesetre kíváncsian várom a további Wikileaks-es adatcsomag minket érintő részleteit.
Török Tamás
politológus
